Merengés

Szerelem amit meg nem kapsz soha,
Szeretni valakit az még nagyobb csoda.

Érezni szerelmét, forró ölelését,
Mint izzó vulkán gyors kitörését.
Mindent felperzsel, mindent elseper,
Egy marad meg, a csupasz ember.

A nagy végtelenben mit kezdjen magával,
Lávatengerbe ugorjon tengernyi bajával?
Vagy gondoljon elöről mindent újra,
Egy gondolat... újból berobbant a múltja.

Hiába minden erőfeszítés,
Az ember olyan mint a meztelen kés.
Minél többen használják, annál jobban tompul,
Végül megócskul, vagy végleg megpuhul.

Ha megkapod elveszed, ezt diktálja eszed,
Ez dominál most is, pont úgy mint ott is.

Minden titok felismerést nyerve
Varázsát veszti, mint lelőtt zerge.
A mai világban az a legnagyobb csoda,
Ha az ember szerelmes lessz, de nem fordul oda!